Ezeken a képeken az egyik kedvenc (és sokáig csak hőn áhított) növényem látható. Ennek a gyönyörűségnek Paul’s Himalayan Rose a neve.
Sajnos Magyarországon nem kapható ilyen típusú rózsa, én is külföldről rendeltem. Jellegzetessége a rambler rózsáknak, hogy igen magasra futnak, és akár egy 8-10m magas fát is képesek virágzó fókuszponttá varázsolni. Az enyém még csak 3 éves, de már előre látom, hogy milyen jól fog mutatni évente egyszer a diófa, rózsaszín virágokkal beborítva.
A tő ültetése előtt, utána néztem, hogy hogyan kell elültetni, és mindenhol azt írták, hogy 0,5-1 méterre ültessük a fa tövétől. Nekem ezen a részen nem volt ekkora helyem, és különben sem akartam kialakítani egy olyan izgalmas bujkáló helyet, ahol gyerek és kutya is fennakadhat - mivel mindig a legveszélyesebb helyek a legizgalmasabbak, ezt inkább el akartam kerülni.
Így, kockáztatva a begyökerezést, közvetlenül a fa tövéhez ültettem. Egyetlen aggodalmam az volt, hogy azon a részen ne találjak gyökeret, mivel nem akartam a fában kárt tenni.
Ám a diófa arról híres, hogy nem szeretnek a növények a közelükbe növekedni, mert a leveleiből és gyökérzetéből (juglon) mérgező anyagot bocsát ki. (Ez csak bizonyos növényekre hat kártékonyan, de nálam még azok is jól megélnek alatta.) Mindez ellenére, a rózsám megerősödött, és nagyon jól érzi magát ott, ahol van.
Visszatérve a rambler rózsákra, többsége évente csak egyszer virágzik, akkor viszont a pergola, vagy fa ki sem látszik a sok-sok virágtól. Természetesen már vannak különböző nemesítések, amelyek akár évente többször is virágoznak és nincs szükségük egy méretes fára, csak egy átlagos méretű pergolára. De szerintem, aki ilyenre vágyik, az inkább válasszon egyet, a futórózsák igen széles választékából.
Ám egy romantikus, vagy egy természetes stílusú kert rész kialakításánál, nincs is jobb választás a vad és burjánzó rambler rózsánál.
Romantikusok és szentimentalisták előnyben.