Barátnőmnek szuper konyhája van, és ami a legjobb - szelektív kukája a szekrényben. Ha elmegyünk hozzájuk, szeretek neki segíteni a konyhában, de idáig sosem láttam, hogy a komposztálható hulladékot külön gyűjtötte volna, pedig igen sokat főz és így lenne mit a komposztálóba aprítania.
Múlt héten felhívott, hogy segítsek, mert mint kiderült egy hordóba dobáltak bele ezt-azt az elmúlt 3 év alatt és fantasztikusan jó minőségű érett komposzt lett belőle. Ettől fellelkesülve tudatosan szeretné ezt a műfajt művelni. Gondoltam körbejárom a témát. Mit érdemes és mit nem érdemes beletenni? Milyen anyag és design megoldások léteznek a zöldhulladék tárolására?
Bár most ősz van és a komposztálás, a meleg igénye miatt inkább tavaszi indítást igényel, ilyenkor viszont érdemes kifigyelni az akciós komposztládákat az áruházakban, és még most ősszel megvenni. Sok zöldhulladék esetén két komposztláda tűnik a jó megoldásnak, míg egy kis kertbe inkább a zárt, de alj nélküli műanyag komposztáló a jó választás.
Ám mielőtt belevágunk, tisztában kell lennünk egy-két alap dologgal, amit ha betartunk, akkor jövő őszre fantasztikus érett komposzt fog minket várni.
- Rétegesen helyezzük el a különböző típusú anyagokat (még ha csak szabadon álló kupacunk is van)
- Minden újabb adag zöldhulladék hozzáadásakor öntözzük meg a kupacunkat.
- Minden 10-15 cm- es réteg után pár lapátnyi földet pakoljunk a kupacra, ami elősegíti az érését.
- Egy rossz pokróccal minden művelet után takarjuk le a hő és a nedvesség megőrzése érdekében.
- Végül pedig, az 1 méteres magasság elérésénél 2-3 cm-nyi földdel takarjuk be, majd hagyjuk érni pár hónapot.
- Időnként érdemes vasvillával átforgatni, hogy a különböző érési fázisban lévő zöldek érintkezzenek egymással
Fontos hogy:
A levágott fűnyesedék a komposzt halom felét tegye csak ki, mivel könnyen benyálkásodhat. Persze ezt komposztáló adalékanyaggal orvosolhatjuk, de akkor az már olyan, mint amikor puskával sikerült ötösre megírni a töri dogát.
Fás szárú növényeket érdemesebb szecskázó géppel felaprítani mielőtt a kupacba kerülnek, mert anélkül különben hihetetlen lassú lebomlást fog ez eredményezni.
Végül pedig az igazán kezdőkre gondolva összegyűjtöttem egy listát, amit NEM javasolt komposztba rakni:
- Főtt ételmaradék, kenyér, hús, mert rágcsálótanyát nem szeretnénk létrehozni.
- Betegségek által megtámadt növényrészek, végül visszakerülve a földbe újra fertőzhetik az egészséges növényeket.
- Gyomnövény terméssel
- Évelők gyökerét, főként gyomévelőét
- Biológiailag le nem bomló szintetikus textíliák
Ami pedig mindenképp mehet bele:
- Gyomok, termés és gyökér nélkül
- Konyhából származó nyers zöldség-, gyümölcs maradékok, tojáshéj, teafilter
- Fűnyesedék
- Puha sövénynyesedék
- Szecskázott fás részek
- Szecskázott papír
Végül pedig néhány ötlet a gyűjtésükre, amihez nem kell feltétlen saját kert, mert megoldható egy társasházi, óvodai, iskolai udvaron is, sőt akár a saját erkélyeden is.
Egy egyszerű láda kreatív és egyedi díszítéssel.
Könnyen összeállítható, sőt több darab egymáshoz is kapcsolható.
Felsőtálca forgat és melegen tart. Akár beltérben, de kültéren is használható formás bútornak felel meg.
Személy szerint erkélyre ezt választanám, mert vonzódom az ötletes fém lakberendezési tárgyakhoz.
Ez egy fából készült alap darab.
Annak, akinek nincsen szelektív kukája a lakásban, ilyen edényben gyűjtheti a napi adagot, amit majd a nap végén kiboríthat a komposztládájába. Én speciel egy ilyenre szívesen jelentkeznék, mert mindig valami átlátszó műanyag kerül a kezem ügyébe és abba gyűjtöm, ami nem mutat valami fényesen a konyhapulton.
Ha már jól megpakoltad a ládát, akkor nincsen más dolgod, csak hogy pár naponta megforgasd. Nincsen vasvillás bénázás, csak elegáns tekerés.
Ezt a darabot városi komposztálónak hívják, ami ugyanúgy köztérre állítva működik, mint a szelektív hulladék gyűjtő. Talán ehhez még Nekünk is érnünk kell.
Igazi profikra gondolva raktam be ezt a hármas gyűjtőt. Itt már csak nagyban lehet gondolkodni.
Végül pedig jöjjön a műanyag, amit különböző méretekben tudsz megvásárolni. Nem érdemes túl kicsire méretezni, mert az érési folyamathoz meleg, ahhoz pedig kritikus tömeg kell.
